Az órák és a vadászóra

Az órák és a vadászóraEgészen azóta, mióta az emberiség társadalomi formába szerveződött, az időmérés az egyik legősibb műszaki problémaként jelent meg.  A első számon tartott időmérő eszköz, a napóra megjelenése az óegyiptomi népekhez köthető, azt követte a homok-, és a vízóra használata. Ezek azonban nagyon kezdetlegesek és pontatlanok, túlságosan helyhez kötöttek, valamint folyamatos ellenőrzést igénylőek voltak. Az időmérés dilemmájának megoldását a mechanikus óra megalkotása jelentette.

Különféle mechanikus órák már az ókor idején is készültek, ezek olyan vízórák voltak, melyeknek a szerkezete mechanikusan volt megalkotva. Azonban ezzel párhuzamosan még nem alakultak ki olyan úgynevezett gátszerkezetek, megyek az eszköz szerkezetének egyenletes lefutását segítették volna, így szükség volt az óra továbbfejlesztésére. Léteznek arra utaló leletek, hogy a mechanikus óra megjelenése nem is Európához, hanem a kora középkori Kínához köthető, viszont ez az elgondolás egy idő után kikopott a köztudatból; így ma az óra fejlődéstörténetét az európai kultúra köréhez társítjuk.

A fogaskerekes áttételek már a római kor vívmányaiban,a vízimalmokban is megjelentek, továbbá ez a technika az ókori görögök számára sem volt ismeretlen. A viszonylag korán felfedezett vízórák ugyan komplex mechanizmusokat tartalmaztak, mégis szükségszerű volt egy olyan eszköz megalkotása, mely egyenletesebbé tudja tenni maga az óramű lefutását. Megjelentek különböző kísérletek, próbálkozások ennek létrehozására, erre példa a forgó széllapátos szerkezet; azonban ezek még mindig pontatlanul, megbízhatatlanul üzemeltek. Az első valóban mechanikus órának nevezhető szerkezet súlyhajtással és orsó-gátszerkezettel működött; ez volt az úgynevezett foliot óra.

Feltalálásának jelentősége vitathatatlan, ugyanis a foliot szerkezete mondhatni minden mai mechanikus óra alapja, ennek ellenére nem tudjuk biztosan, hogy kinek a nevéhez köthető feltalálása. Annyi biztos, hogy írásos dokumentumok már nagyon régről, az 1200-as évekből léteznek, valamint a foliot szerkezet egészen a 19. századig, tehát minimum 600 éven keresztül, különösebb változtatás nélkül használatban volt. Azonban a foliot alapszerkezete csupán a helyhez kötött eszközök működéséhez volt alkalmas. Ezt követően, az acélművesség fejlődésének köszönhetően már nagyobb energiát tárolni tudó rugót alkalmaztak, ezt az orsó-gátszerkezettel és a rugóhajtással társítva hozták létre. Így alakultak ki a hordozható órák, az első ilyen fajta órát Peter Henlein alkotta meg 1500 környékén („nürnbergi tojások”). Ez a szerkezet tekinthető a zsebóra ősének, itt a foliot hordozható változatát alkalmazták.

Az órák csoportosítása többféle szempont alapján lehetséges; kategorizálni lehet őket helyük, szerkezetük, kijelzésük, különlegességük, valamint hasznosságuk alapján egyaránt. A mobilitás szerinti csoportosításba tartoznak a különböző mozgatható órák, így a vadász órák is. A mozgatható szerkezet ötletének megvalósításával már egészen maga az óra feltalálása óta foglalkoztak, az első változatait a zsebórák jelentették. A vadászórák ma leginkább karóra formájában szerezhetőek be, azonban kaphatóak különféle faliórák is ebben a kategóriában. Létrehoztak karórákat, faliórákat digitális, valamint analóg kijelzővel egyaránt, igen széles palettáról válogathatunk közülük. A vadászórák általában kvarc szerkezetesek, legtöbb fajtája fából készült. Vadász karóra leginkább férfiak számára vásárolható, elterjedtek például a Bobo Bird, vagy a Greiner márka órái. Ideális ajándékként, választását nem csak kifejezetten vadászokban ajánlják.

A centrifugál öntés folyamata

A centrifugál öntés folyamataA centrifugál öntés egy olyan folyamat, melyben a centrifugális erő segítségével a folyékony fém felveszi a megadott alakzatot, vastagságot, és az egész folyamat alatt fokozatosan elkezd kihűlni. Legtöbbször olyan esetekben használják, amikor előgyártott alkatrészeket kell készíteniük. Kétféle centrifugál öntést is alkalmazhatnak, ilyen a vízszintes centrifugál öntés és a függőleges centrifugál öntés. Mindkét esetben alumínium, valamint réz ötvözeteit használják fel, mint folyékony fém alapanyag. Az alumínium mellett még vörösöntvényeket, bronzöntvényeket, ólomöntvényeket is használnak, ólom és bronz, valamint alumínium és bronz ötvözeteket is. Egy ilyen folyamat során létrehozott szabványméretek külső maximális átmérője 2.000 milliméter, valamint a tömege 2.000 kg. Különböző előregyártott alkatrészek mellett még csöveket és szelvényeket is gyártanak ezzel az eljárással. Így a megrendelők pontos információkat tudnak kapni a szabványméretekről, valamint arról, hogy milyen terméket is fognak előállítani számukra.